A munkaviszony megszűnése

Leave a comment

A munkaviszonynak a felek külön jognyilatkozata nélküli megszűnése. Négy esete:

  • a munkavállaló halála,
  • a munkáltató jogutód nélküli megszűnése,
  • határozott idejű munkaviszony az idő lejártával,
  • a munkáltató megszűnése és a Ktv., vagy Kjt. hatálya alá kerülése.
  • közügyektől eltiltás1

A dolgozó személyes munkavégzésre köteles, ezért halála esetén a munkaviszony megszűnik.

A munkáltató oldalán nem ennyire személyhez kötött a munkaviszony – ha a munkáltató hal meg, nem szűnik meg a munkaviszony, azt külön intézkedéssel kell megszüntetni.

Megszűnik a munkaviszony a jogi személyiségű munkáltató jogutód nélküli megszűnésével (cégnyilvántartásból való törléssel). Ez esetben a dolgozót megilleti a felmentési idejére eső átlagkeresete.

A határozott idejű munkaviszony minden külön intézkedés nélkül megszűnik, ha lejár az idő. Fennmarad azonban – és határozatlan idejűvé válik -, ha a dolgozó legalább egy napot közvetlen vezetője tudtával tovább dolgozik.

Ha a munkáltató személye azért változik, mert a munkáltató egészét, vagy egy részét a Ktv., vagy Kjt. alá tartozó munkáltatónak adják át, az itt dolgozó munkavállalók munkaviszonya az átadással megszűnik.

A határozatlan idejű munkaviszony külön jognyilatkozat alapján szűnik meg:

  • közös megegyezéssel,
  • valamelyik fél rendes felmondásával,
  • valamelyik fél rendkívüli felmondásával,
  • próbaidő alatt valamelyik fél nyilatkozatával,
  • egyéb okból

Más alapon jogszerűen nem szüntethető meg a munkaviszony. A jognyilatkozat érvényességéhez az írásba foglalás is szükséges.

A határozott idejű munkaviszony is megszűnik:

  • a munkavállaló halálával,
  • a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével,
  • a határozott idő lejártával,
  • a munkáltatónak a Ktv. vagy Kjt. hatálya alá kerülésével.

Megszüntethető az ilyen munkaviszony:

  • közös megegyezéssel,
  • rendkívüli felmondással,
  • próbaidő alatt azonnali hatállyal,
  • egyéb okból

5.1 Közös megegyezés:

Az írásba foglalás mellett az is kell, hogy a felek a munkaviszonyt közösen meghatározott időpontban minden más körülménytől függetlenül megszüntetni akarják.

Megszüntetési szerződés hallgatólagosan is létrejöhet, ehhez szükséges a megállapodás megvalósulása.

5.2 A rendes felmondás

A munkaviszonynak valamelyik fél részéről a felmondási időnek megfelelő előreközléssel történő egyoldalú megszüntetése.

A felmondási jog mindkét felet megilleti, azt érvényesen kizárni nem lehet, még közvetett módon sem.

Rendes felmondással általában a munkavállaló, illetve a munkáltató a másik félhez intézett írásbeli nyilatkozattal élhet. A felmondás azzal lesz hatályos, ha azt a másik félnek átadják.

A felmondás a nyilatkozót köti, vagyis azt a címzett hozzájárulása nélkül nem lehet visszavonni, módosítani. Ha a felmondás a felmondási idő lejártával megvalósult, a munkaviszony megszűnt. A munkaviszony csak teljes egészében mondható fel.

A munkáltatói rendes felmondásra a relatíve kötött rendszer érvényesül. Szabályai kötöttebbek, mint a dolgozó felmondására vonatkozó rendelkezések.

A munkáltató rendes felmondását indokolni köteles, és a közölt indokok valóságát és okszerűségét bizonyítania kell. Korlátozzák a munkáltatói felmondást a felmondási tilalmak és korlátozások is. Ezek bizonyos esetekben kizárják vagy megnehezítik a felmondást. Ilyen szabályok a dolgozó rendes felmondására nem vonatkoznak.

A munkáltató rendes felmondását olyan ténnyel köteles indokolni, amelyből kitűnik, hogy a dolgozó munkájára miért nincs szükség a továbbiakban. A felmondási indoknak okszerűnek és más számára is érthetőnek, világosnak kell lennie.

A munkáltató indokolási kötelezettsége alól mentesül, ha

  • a dolgozó betöltötte 62. életévét, és rendelkezik az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel;
  • öregségi, korkedvezményes öregségi, előre hozott öregségi nyugdíjban, vagy azzal egy tekintet alá eső más nyugellátásban, ill. szolgálati nyugdíjban részesül.

5.2.1 A felmondási védelem

Ha a dolgozó újra-elhelyezkedése különös nehézségekbe ütközne annak időtartama alatt a munkáltatói rendes felmondás tilos, de a védelmet megalapozó körülmény megszűntét követően közölhető a rendes felmondás.

Nem érvényesül a felmondási tilalom, ha a dolgozó már nyugdíjasnak minősül. A nyugdíjjogosultságról vagy abban részesülésről a dolgozó köteles tájékoztatni a munkáltatót.

A felmondási tilalmakkal esik azonos elbírálás alá a választott szakszervezeti tisztségviselőt, az üzemi tanács tagját, az üzemi megbízottat, a munkavédelmi képviselőt, illetve az orvos-, ill. gyógyszerész kamarai tisztségviselőt megillető munkajogi védelem.

Felmondási védelmi szabályt munkaviszonyra vonatkozó szabály, vagy a munkaszerződés is megállapíthat.

A munkáltató a munkaviszonyt rendes felmondással a nyugdíjkorhatárt 5 éven belül elérő dolgozóval szemben csak különösen indokolt esetben szüntetheti meg.

Nem szüntetheti meg rendes felmondással az alábbi esetekben:

  • betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb a betegszabadság lejártát követő 1 év alatt;
  • beteg gyermek ápolására táppénzes állományba helyezés alatt;
  • közeli hozzátartozó otthoni ápolása végett kapott fizetés nélküli szabadság alatt;
  • terhesség, szülést követő 3 hónap, ill. szülési szabadság alatt;
  • gyes alatt,
  • sor- vagy tartalékos katonai szolgálat alatt.

A felmondási idő, ha a felmondási védelem a 15 napot meghaladja, ezt követően 15 nap, ha a 30 napot meghaladja, ezt követően 30 nap elteltével kezdődhet el.

Csoportos létszámcsökkentés2

Csoportos létszámcsökkentésnek minősül – ha a munkáltató az utolsó féléves átlagos statisztikai létszáma szerint

  • 20-nál több és 100-nál kevesebb dolgozó foglalkoztatása esetén legalább 10 fő,
  • 100-300 között a dolgozók 10 %-a,
  • 300-nál több dolgozóból legalább 30 fő

munkaviszonyát kívánja 30 napon belül a működésével összefüggő ok miatt megszüntetni.

Ha a munkáltató csoportos létszámcsökkentés végrehajtását tervezi, a döntést megelőzően legalább 15 nappal köteles konzultációt kezdeményezni

  • az üzemi tanáccsal,
  • ennek hiányában a képviselettel rendelkező szakszervezetek és a dolgozók képviselőiből létrehozott bizottsággal.

A konzultáció előtt legalább 7 nappal a munkáltatónak írásban közölni a munkavállalók képviselőivel a tervezett leépítés okait, és a tervezett létszámot.

A konzultációnak ki kell terjednie a csoportos létszámcsökkentés

  • elkerülésének lehetséges módjára, eszközére,
  • elveire,
  • következményeit enyhítő eszközökre,
  • az érintett dolgozók számának csökkentésére.

Ha a munkáltató és a munkavállalók képviselői a konzultáció során megállapodást kötnek, azt írásba foglaltan meg kell küldeni az illetékes munkaügyi központnak.

Ha a konzultációt követően a munkáltató a csoportos létszámcsökkentés végrehajtásáról dönt, meg kell határozni az érintett dolgozók létszámát, a kezdő és befejező időpontot, ill. a végrehajtás ütemezését 30 napos időszakok alapján.

A munkáltató a csoportos létszámcsökkentésre irányuló szándékáról írásban értesíti az illetékes munkaügyi központot.

Az érintett dolgozót a rendes felmondás közlését megelőzően legalább 30 nappal tájékoztatni kell.

5.2.2 A felmondási idő

A felmondási idő legalább 30 nap, az egy évet azonban nem haladhatja meg.

A felmondási idő a munkáltatónál eltöltött munkaviszony növekedésével emelkedik:

  • 3 év után 5 nappal,
  • 5 év után 15 nappal,
  • 8 év után 20 nappal,
  • 10 év után 25 nappal,
  • 15 év után 30 nappal,
  • 18 év után 40 nappal,
  • 20 év után 60 nappal

hosszabbodik meg.

Ha a munkáltató mondott fel, ennek felére köteles a dolgozót a munkavégzés alól felmenteni. A felmentés időtartamára a dolgozót átlagkeresete illeti meg.

Ha a dolgozó munkaviszonya munkáltatói rendes felmondással, vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével szűnik meg, és munkaviszonyban töltött ideje legalább 3 év, a dolgozónak végkielégítés jár. Ennek mértéke a munkaviszony hosszától függően 1-6 havi átlagkereset.

Ha a dolgozó munkaviszonya az öregségi nyugdíjjogosultságát megelőző 5 éven belül szűnik meg, a végkielégítés összege további 3 havi átlagkereset összegével növekszik.

Ez a végkielégítés a munkáltatónál hosszabb időt eltöltött dolgozónak a munkahelye elvesztése fejében járó kártalanításnak tekinthető. E rendelkezésektől a munkavállaló javára el lehet térni.

Nem jár végkielégítés, ha legkésőbb a munkaviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül a dolgozó.

A felmondási időre járó munkabér

A munkáltató rendes felmondása esetén köteles a dolgozót a munkavégzés alól fele időre felmenteni.

A munkavégzés alóli felmentés időtartamára a dolgozót átlagkeresete illeti meg.

Az átlagkereset számításánál időbér esetén a személyi alapbért az átlagkereset esedékessége időpontjában érvényes összegben kell figyelembe venni. Az átlagkereset-számítás alapjául az utolsó négy naptári negyedévre kifizetett munkabérek szolgálnak. Ha havi átlagkeresetet kell figyelembe venni, akkor egy havi átlagkereseten a dolgozó egy napi átlagkeresetének 22-szerese értendő.

Nem illeti meg átlagkereset a dolgozót arra az időre, amely alatt munkabérre egyébként sem lenne jogosult.

Ha a dolgozót a felmondási idő letelte előtt a munkavégzés alól végleg felmentették ás olyan körülmény, mely a munkabér fizetését kizárja, ezután következett be, a már kifizetett munkabért nem lehet visszakövetelni.

A felmentés tartamára kifizetett átlagkereset akkor sem követelhető vissza, ha a dolgozó a felmentési idő alatt munkavégzéssel járó jogviszonyt létesített.

Végkielégítés szabályai

A dolgozót munkaviszonyának a munkáltató általi rendes felmondása, ill. a munkáltató jogutód nélküli megszűnése következtében történő megszűnése esetére végkielégítés illeti meg.

Nem jár végkielégítés, ha legkésőbb a munkaviszony megszűnésekor már nyugdíjasnak minősül a dolgozó.

A jogosultság feltétele, hogy a dolgozónak adott munkáltatónál legalább 3 éves munkaviszonya legyen. A jogosultság szempontjából figyelmen kívül kell hagyni:

  • szabadságvesztés és közérdekű munka,
  • a 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadságot

A végkielégítés mértéke a munkaviszonyban töltött évek számának megfelelően növekszik:

  • 3 év esetén 1 havi,
  • 5 év esetén 2 havi,
  • 10 év esetén 3 havi
  • 15 év esetén 4 havi,
  • 20 év esetén 5 havi,
  • 25 év esetén 6 havi

átlagkereset jár végkielégítésként.

Ez a mérték 3 havi átlagkereset összegével emelkedik akkor, ha a nyugdíjra való jogosultság megszerzése előtti 5 évben szűnik meg a dolgozó munkaviszonya.
Nem illeti meg az emelt összegű végkielégítés a dolgozót, ha korábban ezen az alapon már részesült emelt összegű végkielégítésben.

A végkielégítésre vonatkozóan kollektív előírhat a dolgozóra nézve kedvezőbb szabályokat.3

5.3 Rendkívüli felmondás

A tartós jogviszonyok azonnali hatállyal is megszüntethetők. A munkajogban erre a rendkívüli felmondás szolgál, mely mindkét felet azonos szabályok szerint illetik meg.

A munkáltató, ill. a dolgozó a munkaviszonyt rendkívüli elmondással megszüntetheti, ha a másik fél

  • a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy
  • egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.

A rendkívüli felmondás a másik félhez intézett, írásbeli jognyilatkozat, amely mindkét fél részéről egységes szabályok szerint a törvényi indokoknak megfelelő, világos, valóságos és okszerű indokolást igényel. Megtétele rövid határidőhöz kötött és a munkaviszony azonnali hatályú megszüntetését célozza.

A munkáltatói rendkívüli felmondás közlése előtt lehetőséget kell adni a dolgozónak a tervezett intézkedés indokainak megismerésére és a vele szemben felhozott kifogások elleni védekezésre.

A rendkívüli felmondás jogát az okról való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül lehet gyakorolni.

Rendkívüli felmondás esetén a rendes felmondás szabályai nem alkalmazhatók, kivéve, ha a munkaviszonyt a dolgozó szünteti meg rendkívüli felmondással. Ilyenkor a munkáltató köteles annyi időre járó átlagkeresetet fizetni részére, amennyi a munkáltató rendes felmondása esetén járna, és megfelelően alkalmazni kell a végkielégítés szabályai is.

A dolgozó követelheti felmerült kárának megtérítését is.

5.4 Próbaidő alatt

A munkaviszonyt bármelyik fél a másikhoz intézett írásbeli nyilatkozattal megszüntetheti. Ez egy sajátos megszüntetési mód, nem felmondás.

5.5 Egyéb megszüntetés:

Amennyiben a munkáltató a munkaviszonyt jogellenesen szüntette meg, meghatározott esetben a bíróság a munkaviszony megszüntetéséről rendelkezhet. Ez esetben az ítélet jogerőre emelkedése napján szűnik meg a munkaviszony.

 

1amennyiben a büntetlen előélet az állás feltétele

275/129 EGK irányelv rendelkezik róla

3MK 147 sz.