A közalkalmazotti jogviszonyt elsődlegesen az 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.), bizonyos estekben külön törvény (pl. a közoktatási), másodlagosan pedig az Mt. rendelkezései szabályozzák. helyi szinten KSZ vagy közalkalmazotti szabályzat rendelkezhet.

Az egyes fontosabb foglalkozási csoportok, ill. az egyes miniszterek felügyelete alá tartozó költségvetési szervek közalkalmazottai vonatkozásában külön jogszabályok tartalmaznak részletes szabályokat. Pl.

• az egészségügyi intézményekre vonatkozó 257/2000. (XII. 26.) Korm. rend.,
• a közoktatási intézményekre a 138/1992. (X. 8.) Korm. rend.,
• a kulturális intézményekre a 150/1992. (XI. 20.) Korm. rend.,
• a belügyminiszter irányítása alatt álló szerveknél a 62/1997. (XI. 7.) BM rend.,
• a honvédségnél a 25/1992. (XI. 25.) HM rend.

Közalkalmazotti jogviszony: a közigazgatási szervnek nem minősülő állami vagy helyi költségvetési szerv és a közalkalmazottai közötti munkaviszony jellegű munkavégzési jogviszony.

9.1 A Kjt. hatálya kiterjed:

• az állami és helyi önkormányzati szervekre,
• a helyi önkormányzatra a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására foglalkoztatottak tekintetében,
• a fegyveres, a rendvédelmi és egyes más szervekre meghatározott munkakörök tekintetében, ill. az azoknál munkaviszony jellegű jogviszonyban foglalkoztatottakra terjed ki.

Nem terjed ki a Kjt. hatálya a helyi önkormányzat által közhasznú munkavégzés, vagy közmunkaprogram keretében foglalkoztatottakra, valamint az alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatott munkavállalókra. Ezek munkaviszonyban állnak.

A közalkalmazotti jogviszony a szabályozottsága a közszolgálati jogviszonynál kevésbé kötött, a szűkebb értelemben vett munkajogviszonynál azonban kötöttebb.

A közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó rendelkezések:

• általában kényszerítő jellegűek, megállapodás vagy intézkedés nem lehet azokkal ellentétes,
• a közalkalmazotti munkáltatónak általában kisebb döntési szabadsága van, mint az Mt. szerinti munkáltatónak,
• a közalkalmazotti munkáltatót fegyelmi jogkör illeti meg.

A közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő, az általánostól eltérő rendelkezések:

A közalkalmazotti jogviszony kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre. Mindkét nyilatkozatot írásba kell foglalni.

Vezető beosztást a közalkalmazott megbízás alapján láthat el, mely határozatlan időre szól. A megbízás egyoldalúan visszavonható, azonban ezt a közalkalmazott 3 napon belül előterjesztett kérelmére meg kell indokolni. Ha a megbízás visszavonása jogellenes volt, a dolgozót kérelmére a vezető beosztásában tovább kell foglalkoztatni.

A munkáltató felmentéssel csak a törvényben meghatározott okból szüntetheti meg a jogviszonyt. A Ktv.-ben foglaltakhoz képest ez a szabályozás szorosabb, hiszen a Kjt. nem tekinti felmentési oknak az átszervezést.

9.2 Fegyelmi felelősség

A közalkalmazottak fegyelmi felelősségét a Kjt. szabályozza.

45. § (1) Fegyelmi vétséget követ el a közalkalmazott, ha a közalkalmazotti jogviszonyból eredő lényeges kötelezettségét vétkesen megszegi.

(2) A fegyelmi vétséget elkövető közalkalmazottal szemben kiszabható fegyelmi büntetések:

a) megrovás;

b) az előmeneteli rendszerben történő várakozási idő legfeljebb egy évvel történő meghosszabbítása;

c) a jogszabály alapján adományozott címtől való megfosztás;

d) magasabb vezető, illetve vezető beosztás fegyelmi hatályú visszavonása, valamint

e) elbocsátás.

(3) A (2) bekezdés b)-d) pontjában foglalt büntetések közül egymás mellett több is kiszabható.

(4) A (2) bekezdés b)-c) pontjában foglalt büntetés végrehajtását legfeljebb egyévi próbaidőre fel lehet függeszteni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a közalkalmazott nem követett el olyan fegyelmi vétséget, melyért jogerős fegyelmi büntetést szabtak ki, úgy kell tekinteni, mintha a fegyelmi büntetésben nem részesült volna. Ha viszont ez idő alatt elkövetett cselekmény miatt újabb jogerős büntetést szabtak ki, a felfüggesztett büntetést is végre kell hajtani.

(5) Az elbocsátás büntetés jogerőre emelkedésétől számított egy évig a közalkalmazott az e törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál nem alkalmazható magasabb vezető, illetve vezető beosztásban.

46. § (1) A fegyelmi eljárás megindítását – a törvény eltérő rendelkezése hiányában – a kinevezési jogkör gyakorlója, magasabb vezető és vezető beosztású közalkalmazott tekintetében a megbízásra jogosult rendeli el. Erről egyidejűleg a közalkalmazottat írásban értesíteni kell.

(2) Kötelező a fegyelmi eljárás megindítása:

a) jelentős súlyú fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén, továbbá

b) ha az eljárás lefolytatását a közalkalmazott maga ellen kéri.

(3) Nem lehet fegyelmi eljárást indítani, ha

a) a fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanújáról való tudomásszerzéstől egy hónap, vagy

b) a fegyelmi vétség elkövetésétől egy év

eltelt.

(4) A (3) bekezdés a) pontjában meghatározott határidőt a fegyelmi eljárás megindítására jogosult tudomásszerzésétől kell számítani.

(5) Ha a kötelezettségszegés miatt büntető- vagy szabálysértési eljárás indult és az nem végződött felmentéssel (az indítvány elutasításával), az egy hónapos határidő a jogerős határozatnak a munkáltatóval történt közlésétől, az egyéves határidő az eljárás jogerős befejezésétől számít. Ha a fegyelmi eljárás megindítására a munkáltatón kívüli szerv vagy személy jogosult, a munkáltató a kézhezvételtől számított öt napon belül a jogerős határozatot köteles a fegyelmi eljárás megindítására jogosult részére megküldeni.

A fegyelmi eljárás szabályai egyebekben megfelelnek a köztisztviselői fegyelmi eljárásra vonatkozó szabályoknak. Eltérés, hogy a megindításra nyitva álló szubjektív határidő 1 hónap, az objektív határidő pedig 1 év.

A fegyelmi határozatot háromtagú fegyelmi tanács hozza meg itt is, melynek tagjait a tanács elnöke jelöli ki az eljárás alá vont személynél magasabb, ennek hiányában azonos beosztású közalkalmazottai közül.

A fegyelmi határozat ellen a közalkalmazott a kézhezvételtől számított 15 napon belül a munkaügyi bírósághoz fordulhat.

9.3 Illetményrendszer

A Kjt. biztosítja a közalkalmazott számára a pályán való előmenetel lehetőségét.

A közalkalmazotti munkakörök az ellátásukhoz jogszabályban előírt iskolai végzettség, ill. állam által elismert szakképesítés, szakképzettség, doktori cím, tudományos fokozat, valamint akadémiai tagság alapján fizetési osztályokba tagozódnak (A – J).

A miniszter határozza meg az egyes fizetési osztályokba tartozó munkaköröket, az ezek betöltéséhez a törvényben foglaltakat meghaladóan szükséges képesítési és más többletkövetelményeket, az egyes munkakörökhöz kapcsolódó elnevezéseket, továbbá a munkakör betöltéséhez jogszabályban előírt szakvizsgával egyenértékűnek elismert vizsgát igazoló oklevelek körét.

A miniszter jogszabályban rendelkezhet az indokolt esetben lehetséges felmentésről. A felmentéssel egyidejűleg elő kell írni a szükséges iskolai végzettség, ill. szakképesítés, szakképzettség legfeljebb 5 éven belüli megszerzését.

A miniszter jogszabályban rendelkezhet az egyes munkakörök betöltéséhez szükséges iskolai végzettség, szakképesítés, szakképzettség megszerzése alóli végleges mentesítés szabályairól.

A fizetési osztályok fizetési fokozatokra tagozódnak. Az egyes fizetési osztályok 14 fizetési fokozatot tartalmaznak.

A közalkalmazott fizetési osztályát (besorolását) az ellátandó munkakör betöltésére előírt annak a legmagasabb iskolai végzettségnek, ill. szakképesítésnek, szakképzettségnek, doktori címnek, tudományos fokozatnak alapján kell meghatározni, amellyel a közalkalmazott rendelkezik.

A közalkalmazott fizetési fokozatát közalkalmazotti jogviszonyban töltött ideje alapján kell megállapítani. A közalkalmazott a jogviszonyban töltött idő alapján háromévenként eggyel magasabb fizetési fokozatba lép. Feljebb sorolni a tárgyév első napján kell.

A közalkalmazott várakozási ideje tartósan magas színvonalú munkavégzése, vagy kiemelkedő teljesítménye esetén csökkenthető. A várakozási idő csökkentésének mértéke fizetési fokozatonként nem haladhatja meg az egy évet.

A fizetési osztályok első fizetési fokozatához tartozó illetmény garantált összegét, valamint a növekvő számú fizetési fokozatokhoz tartozó legkisebb szorzószámokat a Kjt. melléklete határozza meg.

A közalkalmazott illetményén felül illetménykiegészítésben részesülhet. A KSZ határozza meg, hogy a munkáltató a gazdálkodás eredményének mely hányadát és milyen feltételek szerint fordítják e célra.

Minden naptári évben – külön juttatásként – egyhavi illetményre jogosult (13. havi), amennyiben január 1-én közalkalmazotti jogviszonyban áll.

A törvényben meghatározott feltételek mellett a közalkalmazott illetménypótlékra jogosult:

• vezetői pótlék,
• címpótlék,
• illetménypótlékra jogosult a közalkalmazott, ha munkaideje felében meghatározott egészségkárosító kockázatok között dolgozik,
• idegennyelv-tudási pótlékra jogosult, ha olyan munkakört tölt be, amelyben meghatározott idegen nyelvet rendszeresen kell használni (kivéve: nyelvtanár, tolmács, fordító)
• a miniszter ezeken túl ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettel további illetménypótlékot állapíthat meg.

A kiemelkedő, ill. tartósan jó munkát végző közalkalmazottat a munkáltató jutalomban részesítheti.

Meghatározott idejű közalkalmazotti jogviszony után jubileumi jutalom jár: 25 év – 2 havi, 30 év – 3 havi, 40 év – 5 havi illetmény.

Ha a munka a ruházat nagymértékű szennyeződésével vagy elhasználódásával jár, a munkáltató a közalkalmazottnak munkaruhát adhat.

9.4 A jogviszony megszűnése:

A közalkalmazotti jogviszony megszűnik:

• a kinevezésben foglalt határozott idő lejártával,
• a közalkalmazott halálával,
• a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével, valamint
• ha a munkáltató személye azért változik meg, mert az a Mt., vagy a Ktv. hatálya alá kerül.

A közalkalmazotti jogviszony megszüntethető:

• közös megegyezéssel;
• áthelyezéssel
• lemondással;
• rendkívüli lemondással;
• felmentéssel;
• azonnali hatállyal a próbaidő alatt, valamint
• elbocsátással. (Az elbocsátás büntetés jogerőre emelkedésétől számított egy évig a közalkalmazott az e törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál nem alkalmazható magasabb vezető, illetve vezető beosztásban.)

A közalkalmazott a határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyt lemondással bármikor megszüntetheti. Lemondás esetén a lemondási idő két hónap. Ezen időtartam egy részére, vagy annak egészére a munkáltató mentesítheti a közalkalmazottat a munkavégzés alól.

Rendkívüli lemondással a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyát akkor szüntetheti meg, ha a munkáltató

• a közalkalmazotti jogviszonyból eredő lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy
• olyan magatartást tanúsít, amely a közalkalmazotti jogviszony fenntartását lehetetlenné teszi.

A rendkívüli lemondás jogát az annak alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntetőeljárás megindítására nyitva álló elévülési idő alatt lehet gyakorolni.

Rendkívüli lemondás esetén a munkáltató a közalkalmazott részére annyi időre járó átlagkeresetét köteles kifizetni, amennyi felmentése esetén járna, továbbá a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének időpontját a közalkalmazottra irányadó felmentési idő figyelembevételével kell meghatározni. A közalkalmazott követelheti felmerült kárának megtérítését is.

Rendkívüli lemondás esetén – e törvényben előírt kivételektől eltekintve – a lemondás szabályai nem alkalmazhatók.

A közalkalmazotti jogviszony csak különösen indokolt esetben szüntethető meg felmentéssel:

• ha a közalkalmazott házastársa (élettársa) nem rendelkezik önálló, legalább az országosan kötelező legkisebb munkabérnek megfelelő jövedelemmel és legalább három eltartott gyermeke van;
• ha a közalkalmazott egyedülálló, eltartott gyermeke tizennyolc éves koráig, valamint
• ha a közalkalmazott házastársa sorkatonai, illetve polgári szolgálatot teljesít.

Ha a munkáltatónál van olyan munkakör, amelynek ellátására a közalkalmazott alkalmas, a közalkalmazotti jogviszonyt mindaddig nem lehet felmentéssel megszüntetni, amíg a közalkalmazott ilyen munkahelyre áthelyezhető, feltéve, hogy ezt elvállalja. Nem terheli ez a kötelezettség a munkáltatót, ha a felmentés indoka az, hogy a köztisztviselő feladatának elvégzésére alkalmatlanná vált (kivéve az egészségügyi alkalmatlanság esetét).

Felmentés esetén a felmentési idő legalább hatvan nap, de a nyolc hónapot nem haladhatja meg. Ha hosszabb felmentési időben a felek nem állapodnak meg és a kollektív szerződés sem ír elő ilyet, a hatvannapos felmentési idő a közalkalmazotti jogviszonyban töltött

• 5 év után 1 hónappal;
• 10 év után 2 hónappal;
• 15 év után 3 hónappal;
• 20 év után 4 hónappal;
• 25 év után 5 hónappal;
• 30 év után 6 hónappal meghosszabbodik.

A munkáltató legalább a felmentési idő felére köteles a közalkalmazottat mentesíteni a munkavégzés alól. A munkavégzés alól a közalkalmazottat (a mentesítési idő legalább felének megfelelő időtartamban) a kívánságának megfelelő időben és részletekben kell felmenteni.

Ha a bíróság megállapítja, hogy a munkáltató a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyát jogellenesen szüntette meg, a közalkalmazottat – kérelmére – eredeti munkakörében kell továbbfoglalkoztatni.