A Ktv. szabályozza a köztisztviselő:

• közszolgálati jogviszony keletkezését, megszűnését (pályázat, összeférhetetlenség, vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség). A közszolgálati jogviszony kinevezéssel keletkezik.
• munkavégzését (előmenetel, vezetői megbízás, képzés, továbbképzés, minősítés), munkaidejét és szabadságát;
• díjazását, egyéb juttatásait;
• fegyelmi és kártérítési felelősségét;
• a közszolgálati jogvitát;
• a köztisztviselői érdekegyeztetést.

A demokratikus jogállam működésének feltétele, hogy mind az állami közigazgatási, mind az önkormányzati közigazgatási rendszerben világosan elhatárolhatók legyenek a politikai és közigazgatási funkciók. Ezt szolgálja a közig. tevékenység elhatárolása a politikától, a korszerű szakmai ismeretekkel rendelkező, kizárólag a köz érdekében munkálkodó, a társadalom által megbecsült köztisztviselői kar kialakítása, mely lehetővé teszi a közügyek demokratikus intézését. A Ktv. olyan személyi állomány megteremtését célozta, mely megfelelő távolságot tart a politikától és szakértelmét a jogszabályok tiszteletben tartásával a közérdek szolgálatába állítja. Középpontjában az érdemeken alapuló előmeneteli rendszer áll. Alapgondolata, hogy csak a meghatározott teljesítmény fejében előre kiszámítható besorolás, illetmény teheti vonzóvá a közszolgálati jogviszonyban befutható pályát. Többletkövetelményt csak többletjogosultságok fejében lehet támasztani.

A közszolgálati jogviszony jellegzetessége:

• szabályai általában kényszerítő jellegűek, azoktól eltérni csak akkor lehet, ha azt a rendelkezés külön megengedi;
• a közigazgatási szervnek általában kisebb döntési szabadsága van, mint egyébként a munkáltatónak;
• egyes vezetői feladatok ellátása nem a kinevezésben meghatározott munkakörön, hanem külön megbízáson alapul;
• a közig. szervet fegyelmi jogkör illeti meg;
• eltérő szabályozás hiányában az Mt. rendelkezéseinek alkalmazását rendelik.

A közszolgálati jogviszonynak az általános munkajogtól való legfontosabb eltérése, hogy az egyéni munkaviszonyok keletkezésénél a szerződésnek kisebb, vagy semmilyen szerep nem jut.

Az egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyokhoz képest a közszolgálati jogviszony számos sajátos vonást hordoz a speciális jogok és kötelezettségek miatt. Legdöntőbb sajátosság, hogy a közszolgálati jogviszony egyik alanya az állam, illetve az önkormányzat.

Közszolgálati jogviszony büntetlen előéletű, cselekvőképes, és legalább középiskolai végzettséggel rendelkező, magyar állampolgárral létesíthető. Jogszabály magasabb végzettséget is előírhat. Központi közigazgatási szerv alaptevékenysége körében középiskolai végzettségű köztisztviselőt nem is alkalmazhat. A községi önkormányzat a képesítési előírások alól pedig – indokolt esetben – a képesítés megszerzéséhez szükséges időre felmentést adhat.

Központi közigazgatási szervnél főosztályvezetői megbízás általában csak pályázat útján tölthető be, de a munkáltatói jogkör gyakorlója más esetben is írhat ki pályázatot.

A közszolgálati jogviszony kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre általában határozatlan időre.

A kinevezés tartalmazza:

• a köztisztviselő munkakörét, feladatkörét,
• a munkavégzés helyét,
• előmenetelhez előírt kötelezettségeket,
• besorolási osztályt,
• besorolási és fizetési fokozatot,
• a köztisztviselő illetményét.

Kinevezéskor maximum 6 hónapra próbaidő is kiköthető, kivéve, ha az állás betöltése pályázat útján történik, vagy egyidejűleg vezetői megbízásra is sor kerül.
A köztisztviselőnek a kinevezésekor esküt kell tennie. A kinevezés tartalmát csak a felek közös megegyezésével lehet módosítani.

A köztisztviselőt iskolai végzettségének és közszolgálati jogviszonyban töltött idejének megfelelően kell besorolni. További idő megszerzése és egyéb feltételek megléte alapján magasabb besorolási fokozatba kell sorolni.

A köztisztviselő további munkaviszonyt csak a munkáltatói jogkör gyakorlójának engedélyével létesíthet és tevékenysége egyéb korlátozások alá esik.

A törvényben meghatározott köztisztviselő 1 évente vagy 2 évente vagyonnyilatkozatot tesz.

A köztisztviselő osztályvezetői, főosztályvezetői, főosztályvezető-helyettesi megbízást kaphat közigazgatási szerv vagy annak szervezeti egysége vezetésére. Ez határozatlan időre szól és indokolás nélkül azonnali hatállyal visszavonható. A köztisztviselő pedig indokolás nélkül 30 napos idővel lemondhat arról. A vezető felemelt alapilletményben és illetménypótlékban részesül.

10.1 Illetményrendszer:

A köztisztviselő díjazása mindenekelőtt az alapilletményből áll, melyet meghatározott besorolási osztályba és fizetési fokozatba való besorolással, az ahhoz tartozó illetménytételek alapján kell megállapítani (illetményalap x meghatározott szorzószám). Ettől eltérésnek kivételesen lehet helye. Az alapilletmény általában háromévenként kötelezően emelkedik.

Az alapilletményhez illetménykiegészítés és illetménypótlék járul(hat) – pl. vezetői pótlék, nyelvvizsga-pótlék, 30-50 %-os illetménykiegészítés Þ ezek együtt adják az illetményt.

A köztisztviselő külön juttatásként minden naptári évben arányosan egyhavi illetményre (13. havi) és egyéb juttatásra jogosult. Évente jogosult ruházati költségtérítésre.

Bizonyos közszolgálati jogviszony esetén jubileumi jutalom illeti meg a köztisztviselőt:

• 25 év – 2 havi,
• 30 év – 3 havi,
• 35 év – 4 havi,
• 40 év – 5 havi.

10.2 Fegyelmi felelősség:

A közszolgálati jogviszonyból eredő kötelezettségének vétkes megszegése esetén a köztisztviselő fegyelmi vétséget követ el.

A kiszabható fegyelmi büntetések:

• megrovás,
• az előmeneteli rendszerben a várakozási idő meghosszabbítása,
• 13. havi fizetés csökkentése, megvonása,
• egy fizetési fokozattal való visszavetés,
• egy besorolási fokozattal való visszavetés,
• címtől való megfosztás, vezetői megbízás visszavonása,
• hivatalvesztés.

Egyes büntetések esetén a köztisztviselő meghatározott ideig, maximum 3 évig a fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. Ez idő elteltével a büntetést a nyilvántartásból törölni kell.

A köztisztviselő a hatályos fegyelmi büntetésről csak a közszolgálati jogviszony tartama alatt köteles számot adni. Hivatalvesztés esetén 3 évig nem foglalkoztatható közigazgatásban.

A törvény részletesen szabályozza a fegyelmi eljárást. Fegyelmi vétség esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója köteles az eljárást megindítani, kivéve, ha a kötelezettségszegést a köztisztviselő elismeri, és a munkáltató fegyelmi eljárás nélkül szab ki megrovást.

fegyelmi eljárást a kötelezettségszegés felfedezését követő 3 hónapon belül, ill. elkövetését követő 3 éven belül lehet indítani (szubjektív és objektív határidő).
Ha a kötelezettségszegés miatt büntető vagy szabálysértési eljárás indult és az a köztisztviselő felelősségének megállapítása nélkül fejeződött be, a határidőket az eljárás jogerős befejezésétől kell számítani.

A fegyelmi eljárás során vizsgálatot kell tartani. Ennek lefolytatására vizsgálóbiztost kell kijelölni a köztisztviselőnél magasabb beosztású (vagy vezetői megbízású) köztisztviselők közül. A vizsgálóbiztos 15 napon belül köteles lefolytatni a vizsgálatot. A gyanúsított köztisztviselőt köteles meghallgatni. Közölni kell vele a megállapításokat, bizonyítékokat. A köztisztviselő észrevételt tehet, bizonyítást javasolhat, irat-betekintési joga van. Az eljárás során jegyzőkönyvet kell felvenni. A köztisztviselő jogi képviseletet vehet igénybe.

A vizsgálóbiztos javaslatára a munkáltató a köztisztviselőt a fegyelmi határozat kihirdetéséig felfüggesztheti, ha jelenléte gátolná a tényállás tisztázását, vagy a kötelezettségszegés súlya azt indokolja. A hivatalvesztés büntetéssel a felfüggesztés együtt jár. A felfüggesztés idejére illetmény jár, de ennek maximum a felét vissza lehet tartani a felfüggesztés megszüntetéséig. Hivatalvesztést kimondó fegyelmi határozat kézbesítésétől a jogerőre emelkedésig vissza kell tartani a teljes illetményt. A visszatartott összeget a jogerőre emelkedés után ki kell fizetni, kivéve a hivatalvesztés esetében.

Az ügy érdeméről 3 tagú fegyelmi tanács dönt a vizsgálóbiztos előterjesztésétől számított 8 napon belül. Zárt ülésen, szótöbbséggel határoz.

A fegyelmi tanács elnöke: a munkáltatói jogkör gyakorlója, tagjai az általa felkért, a köztisztviselővel legalább azonos besorolású, vagy vezetői megbízású köztisztviselők.

A tárgyaláson a közigazgatási szervet az ügy vizsgálóbiztosa képviseli. A fegyelmi tanács tanúkat hallgat meg, iratokat szerezhet be, szakértőt vehet igénybe, szemlét tarthat.

A fegyelmi határozatot az ellene beadott kereset jogerős elbírálásáig nem szabad végrehajtani. Ha azonban a köztisztviselő ez előtt szünteti meg közszolgálati jogviszonyát, a határozat azonnal végrehajthatóvá válik. Ez azonban a kereset elbírálását nem érinti.

A köztisztviselőnek a jogviszonyával összefüggő károkozására az Mt. rendelkezési irányadók azzal az eltérés, hogy gondatlan károkozás esetén a köztisztviselő 3 havi illetménye erejéig felel. Szándékosság esetén itt is teljes kártérítés van.

10.3 A jogviszony megszűnése:

A közszolgálati jogviszony megszűnik:

• a köztisztviselő halálával,
• meghatározott idő lejártával,
• 70. életév betöltésével,
• hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel,
• törvényben meghatározott egyéb esetben (vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség elmulasztásával, gondnokság alá helyezéssel, szabadságvesztés büntetéssel stb.).

A jogviszony megszüntethető:

• közös megegyezéssel,
• azonnali hatállyal a próbaidő alatt,
• lemondással (lemondási idő 2 hónap),
• felmentéssel (6 hónap),
• áthelyezéssel.

A közigazgatási szerv felmentéssel csak törvényben meghatározott okból szüntetheti meg a köztisztviselő jogviszonyát. A köztisztviselő akkor menthető fel, ha a hivatali szervezetben nincs másik megfelelő betöltetlen munkakör, vagy az áthelyezéshez a köztisztviselő nem járul hozzá. A felmentési idő 6 hónap.

A köztisztviselő heti munkaideje: 40 óra. Évente 25 nap alapszabadság illeti meg, ehhez jön a felsőfokú iskolai végzettségtől (besorolástól) függően 3 -11 nap pótszabadság. Minden 10 év közszolgálati jogviszony után 6 hónap rekreációs (fizetett) szabadság illeti meg a köztisztviselőt.