A munkavédelem, a munkavégzés szabályainak célja, hogy a munkavégzés során a károk felmerülését megelőzzék. Ennek ellenére megeshet, hogy a munkavállalót kár éri. Az ilyen kár megtérítésére az Mt. felelősségi szabályokat állapít meg. E szabályokat a dolgozónak és közeli hozzátartozóinak a munkáltató által okozott károk megtérítésére kell alkalmazni. A munkavállalóval egy tekintet alá esik:

• a szövetkezet munkaviszony jellegű jogviszonyban álló tagja,
• a bedolgozói jogviszonyban álló személy,
• gazdálkodó szervezettel tanulószerződés alapján gyakorlati képzésben részt vevő tanuló,
• büntetőbíróság által közérdekű munkára ítélt személy.

Fő szabály szerint a munkáltató a dolgozónak a munkaviszonyával összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékben felel. Ez a felelősség terheli a munkáltatót

• a személyt érő sérülésből vagy halálból eredő károkért,
• az azok elhárításával összefüggő indokolt költségekért,
• az egyéb vagyoni (pl. dologi) károkért,
• a nem vagyoni károkért.

Baleset, betegség, vagy egyéb kár esetén a fő szabály szerint a munkáltató kártérítési felelősségéhez szükséges, hogy

• a dolgozót baleset, foglalkozási vagy más betegség, ill. egyéb hátrány érje,
• ez a baleset összefüggésben legyen a munkaviszonnyal,
• a balesettel összefüggésben a dolgozónak kára keletkezzen és a felelősség alól a munkáltató ne mentse ki magát.

Baleset: az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be és sérülést vagy halált okoz.

Munkabaleset: a dolgozót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben ért baleset.
Foglalkozási betegség: a foglalkozás különös veszélye folytán keletkezett betegség.
Betegség: a károsult személyét érintő olyan egyéb kóros állapot, mely nem minősül foglalkozási betegségnek.
Egyéb hátrány: pl. a dolgozó javaiban bekövetkezett kár.

A munkáltató szigorú felelőssége csak akkor érvényesül, ha a munkavállalót ért hátrány a munkaviszonnyal összefüggésben következett be. A dolgozót ért hátránynak tehát összefüggésben kell lennie a munkaviszonyával, az ebből eredő tevékenységgel. Annak is jelentősége van, hogy adott helyzetben a munkáltatótól mennyiben volt elvárható a munkaköréhez szorosan nem tartozó tevékenység kifejtése.

A bekövetkezett hátrány igazolása alapján a törvény vélelmezi annak a munkáltató általi okozását, ennek bizonyítása tehát nem terheli a dolgozót. A munkáltató azonban bizonyíthatja ennek ellenkezőjét.

A baleset és a kár közötti okozati összefüggés akkor áll fenn, ha a baleset indította el vagy mozdította elő a károsodáshoz vezető folyamatot.

A munkajogban olyan összefüggés szükséges, amelynek következményével a magatartás tanúsításakor számolni lehetett, és amely bekövetkezésének elhárítását célozza a megszegett norma. Az okozati összefüggés lehetett közvetlen és közvetett is.

Kár: a dolgozó személyét vagy javait ért vagyoni vagy nem-vagyoni hátrány. Ezzel egy tekintet alá esik a közeli hozzátartozók károsodása is. A bizonyítás a dolgozót terheli a kár vonatkozásában.

A munkáltató csak akkor mentesül a kártérítési felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső, elháríthatatlan ok, vagy kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartásaokozta.

Ha nem lehet megállapítani, hogy a baleset milyen módon következett be, akkor nem állapítható meg az sem, hogy a balesetet kizárólag a sérült magatartása okozta akkor ebből következően a munkáltató nem mentesülhet a kártérítési felelőssége alól (jogvita esetén a munkaügyi bíróság dönt).¹

Az Mt. előírja, hogy a munkáltató köteles az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit biztosítani. A kár megtérítésének elvi alapja az, hogy a munkavállalót a munkaviszonyával összefüggésben érte baleset vagy megbetegedés.

A balesetből és megbetegedésből eredő kártérítési felelősség elbírálása során figyelembe kell venni, hogy a munkaviszonnyal összefüggésben kifejezés nem azonos a működési kör fogalmával.

A működési kör nem korlátozódik a munkáltató telephelyére, a telephelyen kívül végzett munka során keletkezett kár esetén is fennállhat a működési kör és a kárt előidéző ok közötti összefüggés. Sajátosan alakul ez az összefüggés abban az esetben, ha a munkavállaló a munkáját telephelyén kívül végzi, és a munkavégzés során a munkavállaló a munka jellege és a munkavégzés körülményei folytán a baleset veszélyének rajta kívül eső okból ki van téve (köztisztasági munkavállalók, postai kézbesítők, kéményseprők, helyszínen javító-szerelő munkát végzők stb.). Ilyen esetben általában azon az alapon állapítható meg a munkáltató működési köre és a balesetet kiváltó ok közötti okozati összefüggés, hogy a munkavállaló a munkát a számára adott körülmények között köteles végezni, az ezzel összefüggő baleseti veszélyhelyzettel a munkáltatónak is számolnia kell. Ezért az e munkavégzés során bekövetkezett balesetért való felelősség alól a munkáltató nem mentesülhet azon az alapon, hogy a balesetet működési körén kívül eső ok idézte elő. Az esetben, amikor a károsodást a munkáltató működési körén kívül eső ok idézte elő, a munkáltató a felelősség alól akkor mentesülhet, ha a károsodás oka objektíve elháríthatatlan volt. A villámcsapás például mint természeti erő kívül esik a munkáltató működési körén, adott esetben azonban elvárható a munkáltatótól, hogy a károsodást villámhárító felszerelésével kiküszöbölje.

Ha a kárt nem kizárólag a károsult munkavállaló magatartása okozta, hanem olyan egyéb okok is fennállnak, amelyekre tekintettel a munkáltató a felelősség alól nem mentesülhet, a károsult munkavállaló közreható magatartása csak az esetben lehet kármegosztás alapja, ha az vétkes volt.²

A munkába járáshoz, ill. munkavégzéshez szükséges dolgok bevitele nem tiltható meg, ezen a címen így a felelősség nem zárható ki.

A munkáltató az általános vagy különös jogszabályok szerint felel az üzemi balesetből vagy foglalkozási megbetegedésből eredő kárért is. A munkáltató felelőssége a társadalom biztosítással szemben akkor áll fenn, ha a kár a munkáltató vagy megbízottja munkavédelmi szabályszegéséből eredt, kivéve, ha a szabályszegést kizárólag a sérült munkavállaló követte el.

A kármegosztás szabályai:³

A kárnak azt a részét, amit a dolgozó vétkes magatartása idézett elő, nem köteles a munkáltató megtéríteni, ezt a kárrészt a dolgozó viseli.

A kármegosztáshoz elsősorban a dolgozó szabálysértő és vétkes magatartása szükséges. A dolgozónak az a cselekménye, amellyel nagyobb kárt kíván elhárítani, s eközben vét az előírások ellen, nem tekinthető vétkes közrehatásnak az ő terhére.

A kármegosztáshoz nem elég, hogy a dolgozó szabálytalanul és vétkesen járjon el, az is kell, hogy e magatartása összefüggésben legyen a káresettel.

Összegszerűség:

A törvény előírja, hogy mind a vagyoni, mind a nem-vagyoni kárt meg kell téríteni. Meghatározza a megtérítendő vagyoni károk körét is:

• elmaradt jövedelem,
• dologban esett, vagy egyéb vagyoni kár,
• felmerült szükséges költség.

A kár összegszerűségének megállapításánál általában a károsodás, illetve az ítélethozatalkor fennálló értéket kell alapul venni. Szem előtt kell tartani azt is, hogy a kár annyiban csökken, amennyiben az máshonnan megtérül.

A károsultat kárenyhítési kötelezettség terheli, ami azt jelenti, hogy köteles megtenni mindazt, ami a kár elhárításához, csökkentéséhez szükséges.

Elmaradt jövedelem:

Mindenekelőtt a munkaviszony körében elmaradt jövedelmet kell alapul venni:

• a pénzbeli munkabért,
• a természetbeni munkabért,
• a munkabéren felül járó, a munkavállaló által igénybe vett rendszeres, természetbeni vagy egyéb járandóságok pénzbeli értékét.

Nem tartozik a megtérítendő károk körébe a költségtérítés címén kapott juttatás, kivéve azt a részt, amit a dolgozó rendszeresen meg tudott belőle takarítani.
Az elmaradt munkabér összegét a munkajogi átlagkereset-számítás szabályai szerint kell meghatározni. Ettől eltérni akkor lehet, ha az irányadó időszakon belül általános béremelés volt.

A munkaviszonynak nem minősülő egyéb jogviszony körében elmaradt jövedelemként a sérelemmel összefüggésben elmaradt rendszeres keresetet kell megtéríteni Az egyéb jogviszonyban szerzett jövedelem szempontjából a baleset bekövetkezte előtti elért jövedelméből kell kiindulni (általában 1 évi).

Járadék:

A tartásra, tartás-kiegészítésre szolgáló kártérítésként általában bruttó összegű járadékot kell meghatározni. A járadékigény visszamenőleg általában hat hónapra érvényesíthető. Ha azonban a munkáltató nem tett eleget a figyelemfelhívásra irányuló kötelezettségének, az igény az elévülési időben, 3 évre érvényesíthető. Ennél régebbre visszamenőleg járadékigény érvényesítésének nincs helye.

Az elmaradt jövedelem számításánál figyelembe kell venni azt a jövőbeli változást is, amellyel előre számolni lehet.

A kiszámított összeget csökkenteni kell a kárral összefüggésben megtérült összeggel és csak a különbözet tekinthető kárnak.

Kármegosztás esetén a levonások, megtérülések után fennmaradó kárt kell a dolgozó vétkességének arányában csökkenteni, megosztani.

Dologi kár:

A munkavállaló dolgaiban, egyéb vagyontárgyaiban bekövetkezett kár.

Ennek körében a munkáltató köteles megtéríteni a baleset következtében elhunyt dolgozó temetésével kapcsolatos költségeket.

A dologi kár összegénél a kártérítés megállapításakor az aktuális fogyasztói árból kell kiindulni. (A használt dolog esetében az értékcsökkenésre figyelemmel kell lenni.)

Ha a dolog az érték csökkenése nélkül kijavítható, kárként a javítási költség számít. Ha a javítás után értékcsökkenés áll fenn, de a kijavított dolog használata a károsulttól elvárható, a javítási költségen felül az értékcsökkenés összegét is meg kell téríteni.

Szükséges költségek:

Az okozott hátrány folytán felmerült költség.

Nem vagyoni kár:

A nem vagyoni kárigény elsődleges feltétele a kár tényleges bekövetkezte. Ezt a dolgozónak kell bizonyítania. Az alapjául szolgáló körülményeket körültekintően és széleskörűen kell tisztázni. A döntésnél figyelembe kell venni a sérelem jellegét, mértékét, azt, hogy miben nyilvánul meg az élet megnehezülése.

A nem vagyoni kártérítés célja, hogy segítse a károsultat életviszonyainak a megváltozott körülményekhez való alakításában.

Közeli hozzátartozónak fizetett kártérítés:⁴

Ha a dolgozó munkaviszonyával összefüggésben kárt szenved, az ezzel okozati összefüggésben a közeli hozzátartozót ért kárért a munkáltató az Mt. szabályai szerint felel.

A közeli hozzátartozó követelheti a sérelemmel összefüggő kárát és szükséges költségét (pl. kórházi látogatás költsége, gyógyszerköltség, gondozás költsége, élelemfeljavítás stb.)

Kártérítést igényelhet a közeli hozzátartozó a baleset miatt elmaradt tartás fejében olyan mértékben, amennyiben az a szükségleteinek a sérelem előtti színvonalon történő kielégítéséhez szükséges. Ez esetben kártérítés csak az elvesztett tartás erejéig, személyenként külön-külön ítélhető meg.

A kártérítés kifizetése:

A kártérítés megállapítható egy összegben, átalányösszegben vagy részletekben, ideértve a járadékot is.

Általános kártérítés: pontosan meg nem állapítható mértékű vagyoni kár fejében állapítható meg. Általános kártérítésként járadék is megállapítható, ha előre meg nem határozható kár visszatérően jelentkezik. Rendszerint járadékot kell megállapítani, ha a kártérítés célja a sérelem folytán bekövetkezett tartós jellegű munkabérkiesés megtérítése, és ha az a dolgozó, vagy tartásra jogosult hozzátartozója tartására szolgál. Általában havi járadékot kell megállapítani, melyet a bruttó átlagkeresetből kiindulva kell kiszámítani.

Kárt csökkentő tényezők (a kártérítés összegének kiszámításánál le kell vonni):

• elmaradt munkabérre eső nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék;
• állami egészségügyi és a társadalom biztosítás keretében járó ellátás;
• amit a munkavállaló megkeresett vagy megkereshetett volna;
• érték, amihez a jogosult a károkozás folytán megtakarított kiadások eredményeként jutott hozzá
• dologi kártérítés esetén a maradványértéket

A kártérítési járadék módosítása, megszüntetése

Járadék iránti perben marasztalásra irányuló kereseti kérelem előterjeszthető a még le nem járt szolgáltatásokra is – marasztalásnak a jövőre nézve is helye van. Az ítélet anyagi jogereje nem akadálya annak, hogy bármelyik fél pert indítson a járadék emelése, vagy csökkentése, illetve időtartamának megváltoztatása iránt. Ez esetben a már megállapított szolgáltatás legfeljebb a keresetlevél benyújtását megelőző 6 hónaptól kezdődő időre változtatható meg.

A jogerős ítélettel megállapított kártérítési járadék összege egyoldalúan nem módosítható, ehhez a felek megállapodása vagy újabb jogerős bírói ítélet szükséges.