8.1 A szakszervezetek

A szakszervezeten a munkavállalók minden olyan szervezetét érteni kell, amelynek elsődleges célja a munkavállalók munkaviszonnyal kapcsolatos érdekeinek előmozdítása és megvédése.

8.1.1 Fajtái

A jogszabály megkülönböztet:

• reprezentatív és
• egyéb szakszervezeteket.

Reprezentatív az a szakszervezet, amelynek jelöltjei az üzemi tanács választáson a leadott érvényes szavazatok legalább 10 %-át megszerezték, vagy tagja a munkáltatónál azonos foglalkozási csoporthoz¹ (szakmához) tartozó dolgozóinak 2/3-a.

A reprezentatív szakszervezetet a munkajogi törvényekben meghatározott külön jogok illetik meg:

• kollektív szerződés megkötésének joga,
• kifogásolási jog kollektív szerződéses szabály megsértése miatt.

8.1.2 A szakszervezet jogai

1.; Legfontosabb a kollektív szerződés kötésének joga, ezáltal a tagok érdekvédelmének előmozdítása.

2.; A sztrájk szervezése.

3.; Tagjainak képviselete a munkaviszonyt érintő kérdésekben

4.; Az állami szervek, helyi önkormányzatok és a munkáltatók együttműködésének igénylése A munkáltató köteles a szakszervezettel véleményeztetni a dolgozók nagyobb csoportját érintő intézkedése tervezetét.

5.; Tagjainak tájékoztatása, információk közzététele, a munkáltató helyiségeinek használata.

6.; A szakszervezet érdekében eljáró személy a munkáltató engedélye nélkül jogosult annak területére belépni, ha a szakszervezetnek a munkáltatóval munkaviszonyban álló tagja van és a szakszervezet erről a munkáltatót értesítette.

7.; A munkakörülményekre vonatkozó szabályok megtartásának ellenőrzése.

8.;Választott tisztségviselők munkaidő-kedvezménye és munkajogi védelme.

• munkaidő-kedvezmény

A választott tisztségviselőket szakszervezetenként megillető munkaidő-kedvezmény mértéke összesen minden 3, a munkáltatónál munkaviszonyban álló szakszervezeti tag után havi 2 óra.

• munkajogi védelem

A választott szakszervezeti tisztségviselő munkaviszonyát érintő bizonyos egyoldalú munkáltatói intézkedésekhez a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv előzetes egyetértése, ill. értesítése szükséges.

Előzetes egyetértésre van szükség az ilyen tisztséget betöltő munkavállaló:

• átirányításához, kirendeléséhez, a 15 munkanapot elérő kiküldetéshez, ill. a más munkáltatónál történő foglalkoztatáshoz, ha az intézkedés a dolgozó más munkahelyre való beosztásával jár;
• a munkaviszonyának munkáltató által rendes felmondással történő megszüntetéséhez.

Előzetesen ki kell kérni a szakszervezeti szerv véleményét a tisztségviselővel szemben alkalmazandó rendkívüli felmondás előtt.

9.;Kifogás joga.

A munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet a dolgozókat vagy ezek képviseleti szerveit közvetlenül érintő jogellenes munkáltatói intézkedés vagy mulasztás ellen – a feltételek fennállása esetén – kifogással élhet.

Ilyen feltétel, hogy kifogással csak rövid határidőn belül lehet élni. Kizáró feltétel, hogy ha az intézkedéssel szemben a dolgozó jogvitát kezdeményezhet, ill. ha a nem reprezentatív szakszervezet kollektív szerződés megsértésére alapítja a kifogást.

A képviselettel rendelkező szakszervezet azonban mégis jogosult kifogás benyújtására, ha a munkáltató a szakszervezeti tisztségviselő munkaviszonyát a felsőbb szakszervezeti szerv előzetes egyetértése hiányában szüntette meg rendes felmondással.

A kifogást a munkáltató vezetőjéhez, a kifogásolt intézkedésről való tudomásszerzéstől számított 5 munkanapon belül kell benyújtani. A kifogásolt intézkedéstől számított 30 napon túl azonban nem lehet benyújtani.

Ha a munkáltató a kifogással nem ért egyet, egyeztetésnek van helye, melyet a kifogás benyújtásától számított 3 napon belül kell megkezdeni. Ha az egyeztetés 7 napon belül nem vezet eredményre, ennek megállapításától számított 5 napon belül a szakszervezet bírósághoz fordulhat.

10.; A munkáltató köteles a dolgozó írásbeli kérelmére a szakszervezeti tagdíjat a béréből levonni.

8.2 A kollektív szerződés

8.2.1 A kollektív szerződés szabályozhatja:

• a munkaviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket, ezek gyakorlásának, ill. teljesítésének módját és az ezzel kapcsolatos eljárást
• a kollektív szerződést kötő felek kapcsolatát

Nem köthető kollektív szerződés a közigazgatási szerveknél és a szolgálati viszonyokkal kapcsolatban.

8.2.2 Szerepei:

• védő szerep (védelemben részesíti a munkavállalót és az esélyegyenlőséget szolgálja)
• rendező szerep(áttekinthetővé teszi a személyzeti költségeket)
• béke funkció (a szerződés hatályosságának idejére kizárja a jogszerű sztrájkot)

8.2.3 Fajai:

• országos, ágazati, területi,
• több, illet vagy munkáltatóra kiterjedő hatályú szerződés köthető.
• szűkebb hatályú (a munkáltatónál kötött)
• kiterjesztett hatályú (az egészének vagy egyes részeinek hatályát a gazdasági miniszter az egész ágazatra kiterjesztheti, feltéve, ha a szerződést kötő szervezetek az adott ágazatban reprezentatívnak minősülnek)

a; a kiterjesztett hatályú kollektív szerződés felmondását a felmondást gyakorló fél köteles a gazdasági miniszterbej haladéktalanul bejelenteni,
b; a gazdasági miniszter a kiterjesztésről, valamint a kiterjesztés megszüntetéséről szóló határozatát, továbbá a kiterjesztett hatályú kollektív szerződés szövegét a hivatalos lapjában közzéteszi. A kiterjesztés hatályának kezdete a közzététel napja.
c; a kiterjesztésre vonatkozó határozat ellen az ágazatban működő bármely szakszervezet, ill. érdek-képviseleti szervezet vagy munkáltató bírósághoz fordulhat.

8.2.4 Megkötésre jogosultak

• egyrészről egy vagy több szakszervezet²,
• másrészről egy vagy több munkáltató, vagy erre felhatalmazott munkáltatói érdek-képviseleti szervezet.

A munkáltatónál csak egy kollektív szerződés köthető, de ez nem zárja ki azt, hogy a munkáltatóra szélesebb hatályú kollektív szerződés hatálya is kiterjedjen. Indokolt esetben a KSZ egyes kérdéseket egységenként külön-külön, eltérően rendezhet.

8.2.5 A kollektív szerződés hatálya

A KSZ hatálya a munkáltató minden dolgozójára kiterjed, azokra is, akik nem tagjai az azt kötő szakszervezetnek.

A KSZ hatálya kiterjed arra a munkáltatóra:

• aki a kollektív szerződést kötötte, vagy
• annak megkötése idején a szerződést kötő munkáltatói érdek-képviseleti szervezetnek tagja
• később a munkáltatói érdek-képviseleti szervhez csatlakozott.

A kollektív szerződés a kihirdetéssel lép hatályba és bármelyik fél jogutód nélküli megszűnése esetén hatályát veszti.³

8.2.6 Megszűnés

A kollektív szerződést a megkötésétől számított 6 hónapon túl bármelyik szerződéskötő fél 3 hónapos határidővel felmondhatja.

Ha a munkáltatónál működő több szakszervezet együttesen kötötte meg, a felmondás gyakorlására megállapodásuk szerint jogosultak.

Ha több munkáltató kötötte, felmondása esetén csak annak tekintetében veszíti hatályát, amelyik a felmondást gyakorolta.

8.3 Az üzemi tanács

Az Mt. – fenntartva a szakszervezetek munkahelyi tevékenykedésének lehetőségét – a munkáltató, ill. a munkavállalóknak az üzem vezetésében való részvételi jogának gyakorlását az üzemi tanácsra bízta.

Üzemi tanácsot (ÜT) kell választani minden olyan munkáltatónál, ill. a munkáltató minden olyan önálló telephelyén, ahol a dolgozók létszáma meghaladja az 50 főt. (15 és 51 fő között üzemi megbízottat kell választani.)

A megbízott üzemi tanácsot 3 évre választják. Újonnan létrejövő munkáltatónál 3 hónapon belül kell választani.

Ha a munkáltatónál több üzemi tanács működik, a választással egy időben központi üzemi tanácsot is létre kell hozni, amelybe a megválasztott üzemi tanácsok delegálnak tagokat.

Üzemi tanácstaggá az a cselekvőképes munkavállaló választható, aki legalább 6 hónapja áll ott munkaviszonyban. Nem választható meg az, aki munkáltatói jogot gyakorol, ill. aki a munkáltató vezetőjének hozzátartozója, és az sem, aki a választási bizottság tagja.

Választásra minden munkavállaló jogosult. A választásra jogosult, ill. a választható munkavállalók jegyzékét a választási bizottság állapítja meg és teszi közzé.

8.3.1 A választási bizottság

• meghatározza a jelöltállítás határidejét, ill. a választás időpontját;
• gondoskodik a jelölés és választás törvényes rendjének megőrzéséről; és
• megállapítja a szavazatszámlálás részletes szabályait.

A választást a munkáltató minden telephelyén lehetőleg azonos időpontban kell tartani. A jelölés és a választás lebonyolítására az ÜT a választásra jogosult munkavállalók közül választási bizottságot alakít. A választási bizottság munkájában a munkáltató nem vehet részt, azt nem befolyásolhatja.

Ha nincs üzemi tanács, akkor a választási bizottságot a szakszervezetek, ill. a nem szervezett munkavállalók képviselőiből kell megalakítani.

Jelöltet állíthat:

• a képviselettel rendelkező szakszervezet önállóan állíthat jelöltet tagjai közül;
• a választásra jogosult munkavállalók legalább 10 %-a; vagy
• legalább 50 munkavállaló.

A jelölést a támogató dolgozók aláírásával írásba kell foglalni és el kell juttatni a választási bizottsághoz.

A választási bizottság a választás előtt legalább 3 héttel összeállítja és közzéteszi a jelöltek listáját. A jelöltek írásban nyilatkoznak a jelölés elfogadásáról.

A jelöltállítás akkor érvényes, ha a jelöltek száma legalább az üzemi tanácsba való választható tagok számának megfelel.

A választási bizottság elkészítteti a szavazólapokat, amikre a jelöltek ABC-sorrendben kerülnek fel. A választási bizottság gondoskodik a szavazás megszervezéséről, a szavazatszedő bizottságok összeállításáról.

Az üzemi tanács tagjait titkos szavazással választják. Az ÜT megválasztott tagjának azokat kell tekinteni, akik a leadott érvényes szavazatok közül a legtöbbet, de legalább a szavazatok 30 %-át megszerezték. Szavazategyenlőség esetén a hosszabb munkaviszonyt kell figyelembe venni.

Eredménytelen választás esetén a fennmaradó helyekre 30 napon belül új választást kell tartani, melyen új jelöltek is állíthatók. Az ÜT póttagja az, aki az érvényes szavazatok 20 %-át megszerezte.

A választás akkor érvényes, ha azon a választásra jogosultak több mint 50 %-a részt vett. Nem kell figyelembe venni azt a dolgozót, aki a választáskor:

• keresőképtelen beteg,
• szülési vagy fizetés nélküli szabadságon van,
• sor- vagy tartalékos katona,
• egy hetet meghaladó tartós kiküldetésben van.

Ha érvénytelen a választás, 90 napon belül meg kell ismételni. 30 napon belül nem lehet új választást tartani.

A megismételt választás érvényes, ha a jogosultak több mint 1/3-a részt vett. Ez esetben az üzemi tanács megválasztása 2 évre szól.

Ha a megismételt is érvénytelen, 1 év múlva új választást kell tartani.

A választásról a választási bizottság jegyzőkönyvet készít, melyet az üzemi tanács őriz megbízatásának megszűnéséig.

Amennyiben a jelöléssel, a választás lebonyolításával vagy eredményével kapcsolatban vita merül fel, 5 napon belül egyeztetést lehet kezdeményezni. Ennek során a választási bizottság és a szakszervezetek 5 napon belül közösen határoznak. A határozat ellen, ill. az egyeztetés eredménytelensége esetén 5 napon belül bírósághoz lehet fordulni. A bíróság 15 napon belül nemperes eljárásban határoz.

Az üzemi tanács tagjainak a száma 3-13 fő között van.⁴

8.3.2 Az üzemi tanács jogai és ügyköre:

Az üzemi tanács határozatait szótöbbséggel hozza. Az üzemi tanács akkor határozatképes, ha ülésén a tagoknak legalább fele részt vesz. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

Az üzemi tanács határozatához a jelen levő tagok legalább kétharmados többsége szükséges, ha az üzemi tanács együttdöntési jogát [65. § (1) bekezdés] gyakorolja.

Az üzemi tanács üléseit szükség szerint tartja. Az üzemi tanácsot az elnök hívja össze. Minden esetben össze kell hívni, ha ezt valamely tag vagy a munkáltató az ok megjelölésével kéri. Az üzemi tanács ülésén a tagok csak személyesen vehetnek részt.

Az üzemi tanács működésének részletes szabályait ügyrendje állapítja meg.

A munkáltatónak biztosítania kell annak lehetőségét, hogy az üzemi tanács az általa szükségesnek tartott információkat, felhívásokat, valamint a tevékenységével kapcsolatos adatokat a munkáltatónál szokásos vagy más megfelelő módon közzétehesse.

Az üzemi tanács tagját havi munkaideje 10 %-ának, elnökét havi munkaideje 15 %-ának megfelelő munkaidő-kedvezmény illeti meg. Az üzemi tanács tagjai és elnöke részére járó összesített munkaidő-kedvezmény felhasználását az üzemi megállapodás e törvénytől eltérően is meghatározhatja. A kedvezmény mértéke ebben az esetben sem haladhatja meg a tag, illetve az elnök teljes munkaidejének felét. A munkaidő-kedvezmény időtartamára távolléti díj jár.

A munkajogi védelmet az üzemi megbízott tekintetében úgy kell alkalmazni, hogy a szakszervezeti szervet megillető jogosultságot – ha az üzemi megbízott nem szakszervezeti tisztségviselő – a munkavállalók közössége gyakorolja. Az egyetértésről a munkáltató tájékoztatását követő tizenöt napon belül a munkavállalók szavazással döntenek; a szavazás akkor érvényes, ha ezen a választásra jogosult munkavállalók több mint fele részt vett. A szavazásra egyebekben a megválasztásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a szavazás elmaradását vagy érvénytelenségét az egyetértés megadásának kell tekinteni. A munkavállalók előzetes értesítéséről a munkáltatónak megfelelően gondoskodnia kell.

A munkáltató biztosítja az üzemi tanács választásának, illetve működésének indokolt és szükséges költségeit. Ennek mértékét a munkáltató és az üzemi tanács közösen állapítja meg. Vita esetén egyeztetésnek van helye.

Az üzemi tanács elnöke tevékenységét az ezernél több munkavállalót foglalkoztató munkáltatónál díjazás ellenében látja el. A díjazást a munkáltató biztosítja, melynek mértékét az üzemi tanács a munkáltatóval egyetértésben állapítja meg.

A munkáltató az üzemi tanács elnökének díjazást – az előző eseten kívül – csak az üzemi tanáccsal egyetértésben állapíthat meg, illetve fizethet.

Az üzemi tanács egyes jogosítványai gyakorlását és a munkáltatóval való kapcsolatrendszerét érintő kérdések az üzemi megállapodásban határozhatók meg.

Az üzemi tanácsot együttdöntési jog illeti meg a kollektív szerződésben meghatározott jóléti célú pénzeszközök felhasználása, illetve az ilyen jellegű intézmények és ingatlanok hasznosítása tekintetében.

A munkáltató köteles döntése előtt az üzemi tanáccsal véleményeztetni:

• a munkavállalók nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedések tervezetét, így különösen a munkáltató átszervezésére, átalakítására, szervezeti egység önálló szervezetté alakulására, privatizálására, korszerűsítésére vonatkozó elképzeléseket;
• a személyügyi nyilvántartás rendszerének kialakítására, a nyilvántartandó adatok körére vonatkozó elképzeléseit, illetve a személyügyi tervet;
• a munkavállalók képzésével összefüggő terveket, a foglalkoztatást elősegítő támogatások igénybevételére, illetve a korengedményes nyugdíjazásra vonatkozó elképzeléseket;
• a megváltozott munkaképességű dolgozók rehabilitációjára vonatkozó intézkedések tervezetét;
• az éves szabadságolási tervet;
• az új munkaszervezési módszerek és a teljesítménykövetelmények bevezetését;
• a munkavállalók lényeges érdekeit érintő belső szabályzatainak tervezetét;
• a munkáltató által meghirdetett anyagi vagy erkölcsi elismeréssel járó pályázatot.

A munkáltató köteles tájékoztatni az üzemi tanácsot:

• legalább félévente a munkáltató gazdasági helyzetét érintő alapvető kérdésekről, valamint
• a munkáltató tevékenységi körének jelentős módosítására, illetve a munkáltató beruházásaira vonatkozó jelentős döntés tervezetéről,
• legalább félévente a bérek, keresetek alakulásáról és a bérkifizetéssel összefüggő likviditásról, a foglalkoztatás jellemzőiről, a munkaidő felhasználásáról, a munkafeltételek jellemzőiről.

Az üzemi tanács a munkáltató tervezett intézkedésével kapcsolatos álláspontját 15 napon belül közli a munkáltatóval. Ennek elmulasztása esetén úgy kell tekinteni, mintha az intézkedéssel egyetértene. A tizenöt napos határidőt a tervezetnek az elnökhöz, illetve az üzemi tanács ügyrendjében megjelölt személyhez való érkezésétől kell számítani.

Az együttdöntési és véleményezési jogra vonatkozó rendelkezéseket sértő munkáltatói intézkedés érvénytelen. Ennek megállapítása iránt az üzemi tanács bírósághoz fordulhat. A bíróság nemperes eljárásban, 15 napon belül határoz.

Az üzemi tanács az együttdöntési és véleményezési jogosultságának gyakorlásával összefüggésben jogosult a munkáltató nyilvántartásaiba betekinteni. A munkáltatótól minden olyan kérdésben tájékoztatást kérhet, amely a munkavállalók munkaviszonnyal összefüggő gazdasági és szociális érdekeivel, valamint az egyenlő bánásmód követelményének megtartásával kapcsolatos. A munkáltató a tájékoztatást nem tagadhatja meg.

Az üzemi tanács, illetve tagja a működése során tudomására jutott adatokat, tényeket csak a munkáltató jogos gazdasági érdekeinek veszélyeztetése, illetve a munkavállalók személyiségi jogainak megsértése nélkül hozhatja nyilvánosságra.

Az üzemi tanács a munkáltatónál szervezett sztrájkkal kapcsolatban pártatlan magatartásra köteles. Ennek értelmében sztrájkot nem szervezhet, illetve a sztrájkot nem támogathatja és nem akadályozhatja. Az üzemi tanács sztrájkban részt vevő tagjának megbízatása a sztrájk idejére szünetel.

 

¹Foglalkozási csoport: a munkáltatóval munkaviszonyban állóknak a tevékenység szempontjából jellemző, nagyobb, általában valamilyen kártérítéssel rendelkezők csoportja.

²A legutóbbi üzemi tanácsi választáson leadott szavazatok szerinti támogatottsága több mint 50 %-os legyen. Ha a munkáltatónál több szakszervezet működik, együttesen jogosultak a KSZ megkötésére, feltéve, hogy az 50 % feletti támogatottsággal együttesen rendelkeznek.

Ha valamennyi szakszervezet nem jut egységes álláspontra, akkor a reprezentatív szakszervezetet köthetik meg, ha együttes támogatottságuk meghaladja az 50 %-ot.

Ha ezek sem értenek egyet, megkötésére az a reprezentatív szakszervezet lesz egyedül jogosult, amelynek támogatottsága meghaladja a 65 %-ot.

³Jogutódlással történő megszűnés a kollektív szerződés hatályát nem érinti.

⁴A munkavállalók létszámától függ